Boldog karácsonyt olvasóinknak! - 1876-ból

A Fővárosi Lapok 1876 decemberében karácsonyi üdvözletében felidézte az akkori világ jó és rossz oldalát, a reményt, a bajt, a boldogság és a szomorúság pillanatait. A www.hirekanno.blog.hu ezzel a régi újságcikkel kíván minden olvasójának reményteljes karácsonyt és nyugodt, békés ünnepnapokat és hétköznapokat 2016-ra!

reg_korok_karacsonya_2_fortepan_cholnoky_tamas.jpg

Régi korok karácsonya

„Boldog karácsonyt olvasóinknak! A családok örömfáját környezze jókedv, vidám tréfa. Az a zöld fácska, mely ma este kicsinyek és nagyok örömére sok fényt fog árasztani mindenfelé, ágain alig birva a sok tarka ajándékot, jelképezze egyszersmind a jövőben vetett jó reménységet, s gyökeretlen mivoltában minél mélyebbre ereszsze mindnyájunk szivében a szeretet éltető gyökereit. A kedélyesség sugárzó ünnepei kezdődnek a mai napon az egész keresztyén világban. a külső természet ridegségét – kapjunk akár fekete, akár fehér karácsonyt, – nem érezzük ilyenkor, midőn a családok, jó barátok szorosabban fűződnek együvé a tűzhely asztalai körűl, a templomokban, a jótékonyság hajlékaiban. Fájdalom! e szép ünnepeken sem szűnhetik meg a szegénység, az elhagyatottság nyomora; de legalább kevesbedik valamennyire. A felebaráti szeretet, ha nem is gyógyíthat be minden sebet, fölöslegéből itt is, ott is juttat a szegényeknek, árváknak, elhagyatottaknak is. Ime, fővárosunk valamennyi árvaházában, jótékony gyermekintézetében, szegények menhelyein ragyogni fog a karácsonyfa, melyet – a gyermekek boldog hite szerint: – »Jézuska« hoz, a ki valóban jelen van az ilyen ünnepeken ama szeretet szellemében, mely karácsonykor kétszeresen árad minden jó szivből. Mennyi öröm lesz ma a falukon is, hol a »Bethlehemes« gyermekek végig járják az utcákat égő lámpáikkal, ábrázolva kicsiny, rongyos mivoltukban a napkeleti három királyt. Hangzik a sokszázados énekszó, (»Csordapásztorok! midőn Bethlehemben sat.«) s míg beköszönt az éjféli mise, melylyel hálás áhítattal ünnepli a keresztyénség római felekezete a jászolban született megváltó emlékezetét: a meghitt bizalmas körök, egymáshoz ragaszkodó szivek a kedélyesség édes óráit élik, kizárva körükből a napi gondokat, világi bajt; a háború aggodalmait ép ugy, mint a bankügy izgalmát. Három napon átadjuk magunkat a vallás áhítatának, a pihenés óráinak, a vidámság derűjének, a benső élet örömeinek, hogy e tápláló forrásokból uj erőt gyűjtsünk az élet küzdelmeire, a köztevékenység munkáira. A mai karácsonyt nem valami megnyugtató viszonyok közt értük meg, mert távolról fegyverzaj hangzik s monarchiánk két fele közt viszály van a közgazdasági kérdésekben; de ha összetartanak a közérzűlettől dobogó szivek s együtt működnek a jóra törekvő elmék: akkor a jövendő karácsonykor megérjük tán közbajaink megváltását is: a legboldogabb karácsonyt!

(A szöveg forrása: Fővárosi Lapok – 13. évfolyam, 295. szám – 1876. december 24. – 1395-1396. oldal; a kép forrása: www.fortepan.hu / Cholnoky Tamás)