Az eladott lányok, az apai szeretet és a cirkuszdirektor - gyermeksorsok 1899-ből

Hogy az alábbi történet mennyire romantikus, ahogy azt az 1899-es újságcikk címe jelzi, a blog szerzője - rózsabors - szerint újságírói túlzás. A 19. század végén bár sokakat elbűvölt a cirkuszok világa, az élet nem volt könnyebb, mint az illúzióktól mentes valódi életben.

\

Cirkuszi cifraságok - 1896-ból

Hevesről romantikus történetet ír levelezőnk. Ezelőtt nyolc esztendővel történt, hogy Smidelik József hevesi ácsnak meghalt a felesége s árván hagyta két ki lányát, a kik közül az egyik három a másik öt esztendős volt. Az apa, a ki nem tudta gondját viselni a gyermekeknek, a kik közül hol az egyik,hol a másik volt beteg a szükülkodéstől. Utóbb olyan nyomorba jutott az ács, hogy még lakásra sem tellett, akkor aztán a vásártéren a cédulaházban kapott valahogy hajlékot. Mint mindenütt vásár alkalmával, Hevesen is sok a vándorkomédiás és egy cirkusz-társaság éppen a cédula-ház mellett rendezkedett be. Az ács gyermekei természetesen örökké ott álldogáltak a sátor előtt, nézték a sok cifraságot. Igy látta meg őket Arizin János, a cirkuszdirektor, a kinek nagyon megtetszett a két szép leányka. Szóba elegyedett az apjukkal, a ki egyre panaszkodott, hogy milyen szegény, meg hogy a két gyermek mennyi bajt okoz neki. Végre aztán kirukkolt vele, hogy ő bizony szeretne is tőlük megszabadulni, de nincs senkije, a kihez odaadhatná. Hallotta azonban, hogy a vándorkomédiások szivesen megveszik a szép gyerekeket, ha már másképp nem lehet, ő is eladná az övéit, ha akadna tisztességes vevő. Szó, szót adott és Arizin cirkusz-direktor még aznap megvette a két kis leányt huszonöt forintért és néhány hét múlva már magával is vitte őket világot járni. A kis leányok cirkuszi művésznőkké lettek, a vándorkomédiás mindenféle mutatványra megtanitotta őket és hosszu bolyongás után ujra Hevesre került velük. Itt sokan tudták, hogy Arizin miképpen jutott két művésznőjéhez, de senki sem gondolt rá, hogy kifogást tegyen. Az utóbbi időben azonban, hogy-hogy nem, alig hozott valamit a komédiázás. A két kis leánynak is rosszul ment a sora, több verést kaptak, mint ételt. A minap Kis-Jenőn megunták a rossz bánásmódot, meg a koplalást. Elmentek a kis-jenői rendőrkapitányságra és elpanaszolták a bajukat. A rendőrkapitány azonnal elvette őket a cirkuszdirektortól és hazaküldte Hevesre az apjukhoz. Otthon azalatt nagyot fordult a világ. Az ácsmester megházasodott és nagy örömmel fogadta lányait. A kisebbiket otthon tartotta, a nagyobbikat pedig beszerezte szobalánynak egy uriházhoz. Jött azonban a cirkusz-direktor és visszakövetelte a kis leányokat. Az apa szóba sem állt vele. A cirkuszdirektor pört akart inditani, de nem talált ügyvédet, a ki elvállalja. Végre is belenyugodott a változhatatlanba.

A szöveg forrása: Budapesti Hirlap. 19. évfolyam, 112. szám. 1899. április 23. 8. oldal

A kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.10.117