A szilveszteri záróra és a szesztilalom 1918-ban, avagy hogyan legyünk józanok, mikor összedőlt a világ

A szilvesztert köszöntő posztban egy józan történelmi utazásra kerül sor, ahol az 1918 októberétől decemberig tartó változások során a főszerepet az alkohol – illetve annak hiánya –  játssza. Ezen az őszön a változások sodrában érdemes felidézni, hogy mennyire tudtak józanul gondolkodni a kor emberei, milyen hatása volt a szesztilalomnak az eseményekre, mi volt a véleménye vendéglősnek és rendőrségnek arról, hogy meddig tartson a szilveszteri záróra és milyen itallal koccintsanak a remény szerinti nyugodtabb és békésebb 1919-re az emberek és milyen büntetés sújtotta azt, aki mámort adott annak, aki józanul már nem bírta.

Ezúttal is köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek megtalálhatók:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

fortepan_1918.jpg

Egy pár, két korsó sör 1918-ből (www.fortepan.hu)

1918 ősze viharos változásokat hozott a magyar történelemben. Októbertől kezdve gyorsan változtak az események, új és még újabb szereplők léptek a történelem színpadára, van, kinek ma is ismerjük a nevét, van, kinek már akkor is hamar elfelejtették.

A történtekről távirati stílusban: október 24-én megalakult a Károlyi Mihály vezette Magyar Nemzeti Tanács. Október végén forradalmi megmozdulásra került sor, október utolsó napján pedig otthonában meggyilkolták Tisza István volt miniszterelnököt, akit sokan vádoltak a háborúért.

A magyar politikában újabb, sorsdöntő fejlemények történtek. Károlyi Mihály október 31-én kormányt alakíthatott. Másnap IV. Károly királytól engedélyt kért és kapott, hogy előző napi esküje alól felmentse és kormányát „a nép kormányának” tekintse. A Magyar Nemzeti Tanácsnak számtalan, alapvető rendelkezést kellett meghozni, többek között az alapvető élelmiszerekhez való hozzájutás biztosítását és a háború mielőbbi befejezését.

November 3-án Padovában az Osztrák-Magyar Monarchia és az antant képviselői fegyverszünetet írtak alá, a Monarchia a világháború veszteseként fejezte be a vérontást. Ám az ezen a napon megjelenő Népszava a 15. oldalon egy rövid hírben a következőről számolt be:

nepszava_19181103_15p.jpg

(Népszava. 1918. november 3. 15. oldal)

November 11-én IV. Károly lemondott az osztrák, majd két nappal később a magyar trónról is. November 13-án azonban nemcsak ez történt, aláírták Belgrádban a 18 pontos fegyverszüneti egyezményt. A háború véget ért, azonban az addig ismert élet megszűnt, összeomlott.

Magyarország új államformája a köztársaság lett, amelyet november 16-án kiáltották ki. De mi volt a helyzet a józanság frontján?

budapesti_hirlap_19181116_2p.jpg

(Budapesti Hírlap. 1918. november 16. 2. oldal)

Egy szóval, sem a dolgos hétköznapok, sem az ünnep nem adhat okot arra, hogy feloldják a szesztilalmat. Talán mindenki a józanságban bízott?

November után december következett, a politikai változások egyre gyorsabbak. December 11-én a kormány második hadügyminiszter mondott le. A történelmi Magyarország nemzetiségei már egyáltalán nem a régi határok között képzelik el életüket, december 1-jén a románok Gyulafehérvárott kimondják Erdély egyesülését Romániával. Kérdés, ki lehetett-e ilyen és hasonló történéseket józanul bírni?

Bármennyire is volt kaotikus a helyzet és hangulat Magyarországon 1918 decemberének végén, legalább a szilvesztert – ennyi háborús év után – szerette volna mindenki illően megünnepelni. a sajtóban egymásnak ellentmondó hírek jelentek meg, hol azt írták, hogy szilveszterre ideiglenesen feloldják a szesztilalmat, hol pedig azt, hogy minden marad a régiben. A helyzet tisztázása hivatalos álláspontot igényelt.

magyarorszag_1918_12_28_9_oldal.jpg

 (Magyarország. 1918. december 28. 9. oldal)

rendelet_1.jpg

 rendelet_2.jpg(Belügyi Közlöny. 1919. január 5. 25-26. oldal)

Nem kell mondani, hogy a szesztilalmat, amikor csak lehetett, megszegték az emberek.

nepszava_191812331_8p.jpg

 (Népszava. 1918. december 31. 8. oldal)

magyarorszag_19190109_9p.jpg

(Magyarország. 1919. január 9. 9. oldal)

A történet 1919-ben is folytatódott. A vendéglősök politikusok segítségét kérték és az üzletek bezárásával fenyegettek.

magyarorszag_191915_6p_1.jpg

 

magyarorszag_191915_6p_2.jpg

 (Magyarország. 1919. január 15. 6. oldal)

Eredményt azonban nem tudtak elérni. Februárban is több cikk foglalkozott a szesztilalom megszegőivel, leírva büntetésüket is.

az_est_19190213_4p.jpg

(Az Est. 1919. február 13. 4. oldal)

A történelem kereke azonban nem állt meg. 1919. március 21-én megbukott a polgári demokratikus kormány,  a hatalmat Kun Béláék vették át. Elkezdődött a 133 napos kommunista diktatúra.  Már első napon rendeletet hoztak  szesztilalomról, mert ahogy ők gondolták, csak józanul lehet felépíteni a munkások hazáját. De ez már egy másik történet.