Hírek anno...

2017.nov.01.
Írta: Iski Szilvia 1 komment

„Élet a halálmezőkön”: ahol minden nap halottak napja volt – November elejék a Nagy Háború idején

November elején, Mindenszentek és halottak napján évszázadokon keresztül az elhunytakra emlékeztünk. Az alábbi bejegyzésben korabeli újságcikkek és visszaemlékezések alapján nyerhetünk bepillantást az 1914 és 1918 közötti Nagy Háború mindennapjaiba, ahol a halál a nap minden percében jelen volt, ahol minden nap halottak napja volt.

A korabeli újságok forrása: Arcanum Digitális Tudománytár - https://adtplus.arcanum.hu/hu/, valamint a Hungaricana Könyvtár - https://library.hungaricana.hu/hu/. Az újságcikkeket és a visszaemlékezéseket betű hűen közöljük.

Lövészárok és síremlék

(Forrás: Fortepan / Veszprém Megyei Levéltár / Klauszer)

Tovább

Egy vödör pezsgő, egy mérgezés álhíre és a győzelem ötven hossza - a Festetics-lovak tündöklése és bukása - 1. rész - Fenék karrierje

1914 januárjában a Vadász- és Verseny-Lap című újság egy körkérdést tett fel neves lótenyésztőknek, melyik lovukat tartják a legjobbnak. Az Európa-szerte ismert fenéki ménes tulajdonosa, gróf Festetics II. Tasziló így válaszolt: „Legjobb lovamnak Patience-t tartom. Különösen a gyorsasága volt az ereje és azt hiszem, hogy 1400–1600 méterre Angliában is igen jól állotta volna meg a helyét. (…) Igen jó telivérem volt Fenék is, a melyet azonban nem volt könnyü trainirozni. (…) Ugy Patience, mint Fenék erősen többi lovam fölött állottak.”

 

Sorozatunk első részében az 1880-as évek közepének egyik sztárjának, Fenéknek a karrierjét mutatjuk be. (A második részben a Kincsem utódnak tartott Patience tündöklésének és bukásának okait járjuk körbe.)

(A korabeli újságok forrása: Arcanum Digitális Tudománytár - https://adtplus.arcanum.hu/hu/)

 

A Festetics-kastély egykori úriszobája 1899-ben - az asztalon a Fenékről készült szobor

(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.143)

 

Tovább

Történetek az autózás hőskorából - Mit csináljon egy hernyótalpas Renault békeidőben? Másszon hegyet!

A 19-20. század fordulója több, ma is ismert autómárka születési ideje, köztük volt a három Renault-testvér, Louis, Marcel és Fernand által alapított gyárban készült és a nevüket viselő autó is, a Renault. Békeidőben számos autóversenyt nyert meg, és hamar Európa egyik legjelentősebb autómárkájává vált. Ám elérkezett a Nagy Háború ideje, amikor a  Renault-gyár átállt a haditermelésre és elkezdtek tankokat gyártani. Majd a háborús éveket felváltotta a béke, és felmerült a kérdés, mit lehet egy hernyótalpas járművel kezdeni? Például elindulni egy Alpokat átszelő versenyen, arra a kérdésre válaszul, hogy lehet-e kocsiközlekedést fenntartani a hegyvidéken. Korabeli feljegyzések - tanulmány és újságcikk -  segítségével bemutatjuk a Renault-FT 17-et és az 1919 szeptemberében lezajlott autóverseny tanulságait.

(A tanulmány és az újság forrása: Arcanum Digitális Tudománytár - https://adtplus.arcanum.hu/hu/ )

1024px-3c15011u.jpg

Renault FT-17 a Nagy Háborúban (1917-ben vagy 1918-ban) - Wikipedia - közkincs

Tovább

Kezdődik az iskola! - Ludas Matyi módra

Az egykori - 1945 és 1992 között megjelent - vicclap számos téma mellett gyakran foglalkozott az iskolai élettel, diákokkal, tanárokkal egyaránt. Ebben a posztban az iskolakezdés hol vicces, hol komoly, hol elgondolkodtató világában merülhetünk el, néhány rajz - a blog szerény véleménye szerint -  még így az idők távlatából sem vesztett semmit aktualitásából. (A karikatúrák forrása: Ludas Matyi. 1945-1990. Arcanum Digitális Tudománytár)

1962.jpg

Ludas Matyi. 1958. szeptember 4. - 4. oldal

Tovább

Egy kis változás - rózsabors elköszön és mégis marad

Különféle korabeli, szélhámosokról szóló újsághíreket olvasva szembetűnt, hogy ezek az emberek milyen előszeretettel használtak különféle álneveket. Az ember lánya csóválhatná is a fejét, ám eszébe jut, hogy ő is álnév alatt blogol. Pedig semmi olyat nem tesz, amit saját neve alatt ne vállalna, főleg úgy, hogy ennek a blognak köze van polgári foglalkozásához. Így a blogger a rózsabors névtől, - ami nem is bors és nem is erős - érzékeny búcsút vesz és saját neve alatt koptatja a billentyűket. És mi ez a név? Az oldalsávból és a bejegyzés szerzőjéből kiderül!

800px-schinus_molle.jpg

Rózsabors

Liz Upton / Wikipedia / CC BY 2.5

Letartóztatásban a károsult, megugrott a szélhámos, nyomoz a szobalány - Elfeledett szélhámosok nyomában - 1. rész

Szélhámosok mindig voltak, vannak és lesznek. A régi korok szélhámosainak - megemlíthetjük a két Ignácot, Trebischet és Strasznoffot, vagy éppen Hamrák Jánost, aki eladta a Rottenbiller utcát - nevei ismerősen csengnek, ám nemcsak ők alkották e díszes társaságot. Több mint százéves újságokat lapozva, szinte nincs olyan lapszám, ahol ne olvashatnák kisebb-nagyobb stiklikről. Az ő emlékükre indul ez a sorozat, amely múltutazásként épp úgy felfogható, mint elgondolkodtató és tanulságos történetek egész soraként.

Első történetük szélhámosa ismeretlen, azonban története egyszerre vakmerő és megmosolyogtató. Ismeretlenünknek megvan mindene, ami ehhez a szakmához kell, magabiztos, megnyerő és szerencsés. Az 1930-as évek Budapestjén járunk, és ahogy a cím is ígéri, a károsult letartóztatásban, a szélhámos meglépett, a szobalány pedig nyomozni kezd.

fortepan_6709.jpg

Budapest - 1937 / Fortepan

Tovább

Te csak járjad, járjad a bolondját! - Április elsejék anno, békében és háborúban

Április elseje régóta és sok helyen a bolondozás napja. Ennek a neves napnak az alkalmából felidézzük a bolondok napjának történetét és hangulatát – ahogy egykor megírták a korabeli lapok versben és prózában, békeidőben és háború poklában, a vicclapban és a valóságban.

aprilis1_kep1.jpg

(forrás:Ludas Matyi. 1958. április 3.)

Tovább

De mi történt másnap? - 1848. március 16-a krónikája

Hogy mi történt 1848. március 15-én, azt mindenki tudja, Pilvax, 12 pont, a nyomda, lelkesedésünk, mint a görögtűz, a Helytartótanács, aki reszketni méltóztatott. Ismerjük az események egymásutániságát, szereplőit és hatásait. Viszont kérdés, hogy mi történt másnap, március 16-án? Tartott-e még a szabadság lendülete, vagy az emberek megijedtek a hirtelen kitörő érzelmektől és kijózanodtak? Következzék 1848. március 16-a krónikája a korabeli sajtóból. Elsőként a Jelenkor 1848. március 21-i számából idézzük fel a nap eseményeit betű hűen, majd az 1848. március 17-én megjelent, Csengery Antal által szerkesztett Pesti Hírlap tudósítását közöljük eredeti formában.

 

bp.jpg

 

Buda és Pest a reformkorban

 

Tovább

Éljenek a nők! - egy csokornyi Ludas Matyi nőnap után

Most, hogy a blogíró túl van a nőnapi ünneplésen és azon izgul, hogy a virágok kibírnak-e még egy-két napot, érdemes megnézni, hogyan fogadták a múlt századi újságok március 8-át. A Ludas Matyi néhol politikailag sematikus, néhol vicces, néhol bosszantó, azonban mindenképp elgondolkodtató karikatúrái felidézik, hogy mit gondoltak anno erről az ünnepről és a nőkről. Mint máskor, most is érdemes a rajzok alatti évszámokat alaposan megfigyelni. Induljon az időutazás, a jelszó: Éljenek a nők! (Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)

031721002aa719aecfc895a08fee5d9d.png

Tovább

Nyár a télben - Őszi-téli hírcsokor az időjárásjelentéstől a költészeten át az apróhirdetésekig a múlt századokból

Most, hogy a hőérzetünk a -20 és -30 fok közelében jár, - hírekanno - blog kötelességének érzi, hogy megmutassa, hogy létezik nyár a télben. Ehhez egy kis hírcsokrot állítottunk össze, amely az időjárás hírein túl a költészet és az apróhirdetések világába viszi el a kedves olvasót, nem feledve a mottót: nyár a télben.

86967.jpg

Tél a Dunán - 1905-ben

fortepan.hu / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Tovább