Hírek anno...

2017.okt.25.
Írta: Iski Szilvia Szólj hozzá!

Egy vödör pezsgő, egy mérgezés álhíre és a győzelem ötven hossza - a Festetics-lovak tündöklése és bukása - 1. rész - Fenék karrierje

1914 januárjában a Vadász- és Verseny-Lap című újság egy körkérdést tett fel neves lótenyésztőknek, melyik lovukat tartják a legjobbnak. Az Európa-szerte ismert fenéki ménes tulajdonosa, gróf Festetics II. Tasziló így válaszolt: „Legjobb lovamnak Patience-t tartom. Különösen a gyorsasága volt az ereje és azt hiszem, hogy 1400–1600 méterre Angliában is igen jól állotta volna meg a helyét. (…) Igen jó telivérem volt Fenék is, a melyet azonban nem volt könnyü trainirozni. (…) Ugy Patience, mint Fenék erősen többi lovam fölött állottak.”

 

Sorozatunk első részében az 1880-as évek közepének egyik sztárjának, Fenéknek a karrierjét mutatjuk be. (A második részben a Kincsem utódnak tartott Patience tündöklésének és bukásának okait járjuk körbe.)

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek megtalálhatók:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

A Festetics-kastély egykori úriszobája 1899-ben - az asztalon a Fenékről készült szobor

(Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.11.143)

 

Tovább

Történetek az autózás hőskorából - Mit csináljon egy hernyótalpas Renault békeidőben? Másszon hegyet!

A 19-20. század fordulója több, ma is ismert autómárka születési ideje, köztük volt a három Renault-testvér, Louis, Marcel és Fernand által alapított gyárban készült és a nevüket viselő autó is, a Renault. Békeidőben számos autóversenyt nyert meg, és hamar Európa egyik legjelentősebb autómárkájává vált. Ám elérkezett a Nagy Háború ideje, amikor a  Renault-gyár átállt a haditermelésre és elkezdtek tankokat gyártani. Majd a háborús éveket felváltotta a béke, és felmerült a kérdés, mit lehet egy hernyótalpas járművel kezdeni? Például elindulni egy Alpokat átszelő versenyen, arra a kérdésre válaszul, hogy lehet-e kocsiközlekedést fenntartani a hegyvidéken. Korabeli feljegyzések - tanulmány és újságcikk -  segítségével bemutatjuk a Renault-FT 17-et és az 1919 szeptemberében lezajlott autóverseny tanulságait.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli tanulmány és újságcikk is megtalálható:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

1024px-3c15011u.jpg

Renault FT-17 a Nagy Háborúban (1917-ben vagy 1918-ban) - Wikipedia - közkincs

Tovább

Kezdődik az iskola! - Ludas Matyi módra

Az egykori - 1945 és 1992 között megjelent - vicclap számos téma mellett gyakran foglalkozott az iskolai élettel, diákokkal, tanárokkal egyaránt. Ebben a posztban az iskolakezdés hol vicces, hol komoly, hol elgondolkodtató világában merülhetünk el, néhány rajz - a blog szerény véleménye szerint -  még így az idők távlatából sem vesztett semmit aktualitásából. A karikatúrák forrása: Ludas Matyi. 1945-1990.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek is megtalálhatóak:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

1962.jpg

Ludas Matyi. 1958. szeptember 4. - 4. oldal

Tovább

Egy kis változás - rózsabors elköszön és mégis marad

Különféle korabeli, szélhámosokról szóló újsághíreket olvasva szembetűnt, hogy ezek az emberek milyen előszeretettel használtak különféle álneveket. Az ember lánya csóválhatná is a fejét, ám eszébe jut, hogy ő is álnév alatt blogol. Pedig semmi olyat nem tesz, amit saját neve alatt ne vállalna, főleg úgy, hogy ennek a blognak köze van polgári foglalkozásához. Így a blogger a rózsabors névtől, - ami nem is bors és nem is erős - érzékeny búcsút vesz és saját neve alatt koptatja a billentyűket. És mi ez a név? Az oldalsávból és a bejegyzés szerzőjéből kiderül!

800px-schinus_molle.jpg

Rózsabors

Liz Upton / Wikipedia / CC BY 2.5

Letartóztatásban a károsult, megugrott a szélhámos, nyomoz a szobalány - Elfeledett szélhámosok nyomában - 1. rész

Szélhámosok mindig voltak, vannak és lesznek. A régi korok szélhámosainak - megemlíthetjük a két Ignácot, Trebischet és Strasznoffot, vagy éppen Hamrák Jánost, aki eladta a Rottenbiller utcát - nevei ismerősen csengnek, ám nemcsak ők alkották e díszes társaságot. Több mint százéves újságokat lapozva, szinte nincs olyan lapszám, ahol ne olvashatnák kisebb-nagyobb stiklikről. Az ő emlékükre indul ez a sorozat, amely múltutazásként épp úgy felfogható, mint elgondolkodtató és tanulságos történetek egész soraként.

Első történetük szélhámosa ismeretlen, azonban története egyszerre vakmerő és megmosolyogtató. Ismeretlenünknek megvan mindene, ami ehhez a szakmához kell, magabiztos, megnyerő és szerencsés. Az 1930-as évek Budapestjén járunk, és ahogy a cím is ígéri, a károsult letartóztatásban, a szélhámos meglépett, a szobalány pedig nyomozni kezd.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol ez a korabeli újságcikk is megtalálható:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

fortepan_6709.jpg

Budapest - 1937 / Fortepan

Tovább

Te csak járjad, járjad a bolondját! - Április elsejék anno, békében és háborúban

Április elseje régóta és sok helyen a bolondozás napja. Ennek a neves napnak az alkalmából felidézzük a bolondok napjának történetét és hangulatát – ahogy egykor megírták a korabeli lapok versben és prózában, békeidőben és háború poklában, a vicclapban és a valóságban.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek is megtalálhatóak:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

aprilis1_kep1.jpg

(forrás:Ludas Matyi. 1958. április 3.)

Tovább

De mi történt másnap? - 1848. március 16-a krónikája

Hogy mi történt 1848. március 15-én, azt mindenki tudja, Pilvax, 12 pont, a nyomda, lelkesedésünk, mint a görögtűz, a Helytartótanács, aki reszketni méltóztatott. Ismerjük az események egymásutániságát, szereplőit és hatásait. Viszont kérdés, hogy mi történt másnap, március 16-án? Tartott-e még a szabadság lendülete, vagy az emberek megijedtek a hirtelen kitörő érzelmektől és kijózanodtak? Következzék 1848. március 16-a krónikája a korabeli sajtóból. Elsőként a Jelenkor 1848. március 21-i számából idézzük fel a nap eseményeit betű hűen, majd az 1848. március 17-én megjelent, Csengery Antal által szerkesztett Pesti Hírlap tudósítását közöljük eredeti formában.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek is megtalálhatóak:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

 

bp.jpg

 

Buda és Pest a reformkorban

 

Tovább

Éljenek a nők! - egy csokornyi Ludas Matyi nőnap után

Most, hogy a blogíró túl van a nőnapi ünneplésen és azon izgul, hogy a virágok kibírnak-e még egy-két napot, érdemes megnézni, hogyan fogadták a múlt századi újságok március 8-át. A Ludas Matyi néhol politikailag sematikus, néhol vicces, néhol bosszantó, azonban mindenképp elgondolkodtató karikatúrái felidézik, hogy mit gondoltak anno erről az ünnepről és a nőkről. Mint máskor, most is érdemes a rajzok alatti évszámokat alaposan megfigyelni. Induljon az időutazás, a jelszó: Éljenek a nők!

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek is megtalálhatóak:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

031721002aa719aecfc895a08fee5d9d.png

Tovább

Nyár a télben - Őszi-téli hírcsokor az időjárásjelentéstől a költészeten át az apróhirdetésekig a múlt századokból

Most, hogy a hőérzetünk a -20 és -30 fok közelében jár, - hírekanno - blog kötelességének érzi, hogy megmutassa, hogy létezik nyár a télben. Ehhez egy kis hírcsokrot állítottunk össze, amely az időjárás hírein túl a költészet és az apróhirdetések világába viszi el a kedves olvasót, nem feledve a mottót: nyár a télben.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol a korabeli újságcikkek is megtalálhatóak:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

86967.jpg

Tél a Dunán - 1905-ben

fortepan.hu / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége

Tovább

A Nemzeti Sport és a budapesti olimpia - szerkesztői üzenet 1927-ből

A - hírekanno - blog jellegénél fogva nem a jelenkor eseményeivel vagy a napi politika híreivel foglalkozik. Azonban a régi korok hírei, és ezáltal a történelem néha különös dolgokra hívja fel a figyelmet. Az alábbiakban egy szerkesztői üzenet olvasható, amelyben a Nemzeti Sport szerkesztője egy 18 éves ifjúnak ad felvilágosítást a budapesti olimpia időpontjáról - 1927-ben.

Köszönet illeti a forrást, az Arcanum Digitális Tudománytárat, ahol ez a korabeli újságcikk is megtalálható:  https://www.arcanum.hu/hu/adt/

haui_balazs_1896_athen_panathinaiko_stadion.jpg

A Panathinaiko Stadion - az 1896-os athéni olimpia egyik helyszíne 1934-ben

@ www.fortepan.hu / Haui Balázs

Tovább