A keszthelyi Helikon Kastély A Festeticsek és Keszthely fényben és árnyékban című városi sétája már több témát is adott a blognak - ilyen volt Clara Agnelli viharos házasságai és a 20. század eleji írásbeli mennyiségtani érettségi feladatok  - és most, amikor a keszthelyi arisztokrata család hétköznapjait bemutató utolsó sétára került sor augusztus 25-én az egyik történetet újabb inspirációt adott. A Festetics III. György herceg 1936 februárjában Gundel Károlynál elfogyasztott uborkasalátája okán járjuk most körbe, hogy egykor, a két világháború közti években milyen módon és ízesítéssel került uborkasaláta az asztalra. Volt, aki a sóra, volt a tejfelre esküdött, ám volt olyan is, aki úgy vélte, családi problémáit az arzénnal ízesített uborkasaláta oldja meg egy életre.

A korabeli újságokban megjelent receptek és bűnügyi tudósításokért ezúttal is köszönetet mondok az az Arcanum Digitális Tudománytárnak.

Uborka Francisco Manuel Blanco rajzán (Wikipedia)

 A jó uborkasaláta alapja az ízletes uborka, ami nem keserű. Hogy mit lehet tenni a keserűség ellen? Erre ad tanácsot H. Gébert Ilona az főleg szépirodalommal és művészettel foglalkozó képes hetilapban, az Uj Időkben  1937 nyarán.

.

Uj Idők. 43. évfolyam, 28. szám. (1937. július 11.) 70. oldal

Fontos, hogy megfelelő módon fogjunk hozzá az uborkasaláta elkészítéséhez. A múlt századi újságok ebben is segítségünkre sietnek. Az Est, a Pesti napló és a Magyarország előfizetői Az Est hármaskönyvében 1934-ben számtalan salátarecept között megtalálhatták az uborkasalátáét is a Inyes-mester: A szépség konyhája rovatban.

Az Est hármaskönyve. 1934. 247. oldal

Az uborkasalátát legfőképpen rántott csirkéhez és libasülthöz ajánlották. A nagy ínyenc, Krúdy Gyula is a szívén viselte az jó uborkasalátát. A fiatal liba emlékkönyvében című írásában próbálja megfejteni ezen saláta titkát. 

Színházi Élet. 22. évfolyam, 23. szám (1932. május 29. - június 4.) 40-41. oldal)

A jó uborkasaláta valóságos kincs volt. Akinek sikerült az igazit elkészítenie, az bizalmatlan volt a mások által elkészítettel. Így gondolkodott az a vidéki elegáns hölgy is, aki retiküljében(!) nemcsak szépítőszereit, hanem egy üveg uborkasalátát(!) is eltett, hogy alkalomadtán a pesti vendéglőben jóízűen falatozzon belőle.

8 Órai Ujság. (1935. május 7.) 10. oldal

Pedig a pesti uborkasaláta nem volt akármilyen, főleg, ha Gundel Károly neve fémjelezte. Nem véletlen, hogy 1938-ban a következő évben megtartandó New York-i világkiállításra készülve Gundel Károly már összeállította a menüsort, amelyből nem hiányozhatott az uborkasaláta sem, amely magjai Nagykőrösről származtak. Ezeket a magokat elültették Amerikában, hogy a világkiállításra már az abból termett uborkákból ízletes saláta készüljön. Az uborkasalátán kívül egyébként magyar paprikával fűszerezett bográcsgulyás, kovászos uborka és magyar csemegekukorica várta az érdeklődőket. Az 1939-es újságokban nem lehetett nyomát találni annak, hogy hogyan fogadták a vendégek az uborkasalátát, ám arról beszámoltak, hogy valamilyen televíziókészüléket mutattak be és azt gondolták, hogy ez a készülék majd megváltoztatja a világot.

Az Est. 29. évfolyam, 173. szám (1938. augusztus 3. ) 5. oldal

Mi a volt teendő abban az esetben, ha nemcsak szezonban kívánták fogyasztani a primőrből készített uborkasalátát, hanem az év más részében is. Erre is kaptak segítséget a konyha szerelmesei.

Friss Ujság. 34. évfolyam, 159. szám. (1929. július 17.) 5. oldal

Az uborkasalátát sokféleképpen lehetett ízesíteni. Ki csak sózva, paprikázva, ki tejfellel szolgálta fel. Ám az uborkasaláta akaratlanul is, de szerepet játszott az 1930-as évek elején kirobbant bűnügyi botrányban, amikor a Bács-Kiskun megyei Fajszon sorozatos arzénmérgezés nyomára bukkantak névtelen bejelentések nyomán. Az előző évben - 1929-ben - a tiszazugi asszonyok bűnügye tartotta lázban a közvéleményt, ami mellett - mintegy - árnyékban maradt ez az eset. ahol fő vádlott, Hegedűs Péterné férjének finom tejfeles uborkasalátát készített arzénnal fűszerezve. Az Est 1930 februárjától nagy terjedelemben számolt be a vizsgálatról.

Az Est. 21. évfolyam, 31. szám. (1930 február 7.) 1-2. oldal

Eleinte 12 asszonyt gyanúsítottak, 12 írt exhumáltak, majd a vizsgálat 5 asszony esetére szűkült A vegyvizsgálat megállapította, hogy arzén végzett az áldozatokkal, ám most jött a neheze, megtalálni a bizonyítékokat a gyilkosságokhoz.  

Az Est. 21. évfolyam, 33. szám. (1930. február 9.) 1-2. oldal

Az öt megvádolt asszonyból végül is az egy év múlva kezdődő tárgyaláson már csak egy maradt a vádlottak padján, Papp Mihályné Váradi Franciska, vagy ahogy hívták, Fáni, akit nevelőszülei és első férjének, Bajzik Ambrus meggyilkolásával vádolták.

Az Est. (1931. február 5.) 6. oldal

Bár a vizsgálatok megállapították a mérgezés tényét, ám nem lehetett már bizonyítani, hogy Papp Mihályné vette el családtagjai életét. A budapesti Tábla felmentette az asszonyt, a fajszi arzénmérgezési ügyben nem ítéltek el senkit.

Kis Újság. (1931. június 19.) 5. oldal

Forrás: ADT - Arcanum Digitális Tudománytár