A hétköznapok történelme

Hírek anno...

Egy pénzhamisító-házasságszédelgő úriember kalandjai a boldog békeidőkből

Elfeledett szélhámosok nyomában - 3. rész: Korzinek Tivadar

2019. augusztus 08. - Iski Szilvia

Szélhámosok mindig voltak, vannak és lesznek. A régi korok szélhámosainak - megemlíthetjük a két Ignácot, Trebischet és Strasznoffot, vagy éppen Hamrák Jánost, aki eladta a Rottenbiller utcát - nevei ismerősen csengnek, ám nemcsak ők alkották e díszes társaságot. Több mint százéves újságokat lapozva, szinte nincs olyan lapszám, ahol ne olvashatnák kisebb-nagyobb stiklikről. Az ő emlékükre indul ez a sorozat, amely múltutazásként épp úgy felfogható, mint elgondolkodtató és tanulságos történetek egész soraként.

Sorozatunk első részének szélhámosa ismeretlen volt, a második részben Hirsche Béla a színi világból érkezve ért el sikereket a szélhámosok között. A harmadik részben egy több évtizedes szélhámos-karriert magáénak tudó úriembert, Korzinek Tivadart ismerhetjük meg. Korzinek a 20-as éveitől az 50-es éveiig a pénzhamisítás és a házasságszédelgés területén először sikeres, aztán már kevésbé sikeres, de emlékezetes karriert futott be.

Következzen hát a blog leghosszabb bejegyzése egy nem mindennapi szélhámos kalandjairól a boldog békeidők korából, ahol a lehetőség mindenki előtt adva volt és mindenki képessége szerint élt is a sors kínálta lehetőségekkel.

Ezúttal is köszönet illeti az Arcanum Digitális Tudománytár és a Hungaricana (a Budapesti Fővárosi Levéltár: Fogolytörzskönyvek és -nyilvántartások - Korzinek Tivadar, illetve a Budapesti Fővárosi Levéltár: Fogolytörzskönyvek és  -nyilvántartások - Korzsinek Tivadar) oldalakat a korabeli újságokért és az adatokért.

korzinek_letartoztatas_utan_1906-ban.jpg

Egy házasságszédelgő-pénzhamisító letartóztatási fényképe

Korzinek Tivadar 1906-ban

(Tolnai Világlapja. 6. évf., 27. sz. 1906. július 1. 1149. oldal)

Korzinek Tivadar többszörösen elítélt pénzhamisító és ötszörös bigámista (plusz jó néhány menyasszony, mint leendő feleségek) története igazi szenzációt jelentett a 19-20. század fordulóján a boldog békeidőkben. Az országos napilapok részletes tudósításai, a fogolytörzskönyvek és – nyilvántartások iratai és a bírósági tárgyalások beszámolói alapján is szinte hihetetlen, hogy milyen csalási sorozatot tudott elkövetni Korzinek Tivadar a 20-as éveitől az 50-es éveiig felhasználva a hiszékeny emberek – elsősorban nők - kegyeit. A Vasárnapi Újság cikkírója 1906-ban értetlenkedve állt a jelenség előtt, leírása szerint: Korzinek Tivadar „bajusza festett, tartása kissé totyakos, a lépése rogyadozó és az ember mégis több női szivet és női pénztárczát füzött zsinegre, mint a hány skalpot gyüjtött a legfélelmetesebb indiánus harczos, a Fehér Tigris vagy a Kigyószem.” 

vasarnapi_ujsag_1906.jpg

Vasárnapi Újság. 53. évfolyam, 26. szám. (1906.) 426. oldal.

Korzinek Tivadar 1851. szeptember 21-én született Korzinek Alajos és Koffmann Amália gyermekeként a Tolna megyei Felsőiregen. (A települést 1938-ban Szemcséddel egyesítették, azóta Iregszemcse a neve.) Az 1906-os ítélete alkalmából megjelent újságcikkekben megjelent cikkek szerint Korzinek bárói családból származott és kapitányi rangig jutott a hadseregben, ám erre nézve nincsenek pontos és hiteles információk. Családnevével kapcsolatosan a hivatalos iratokban hol Korziek, hol Korzsinek alak tűnik fel.

Kalandos, bűnökkel teli életútjának első közismert eseménye az 1873. január 3-án történt letartóztatása volt. Ekkor 22 éves, a Budai Királyi Törvényszékói Fogház nyilvántartása szerint erős testalkatú, arca hosszas, haja, szemöldöke és bajsza barna, szemei pedig kékek. Családi állapota szerint nőtlen. Az óbudai uradalom könyvvezetőjeként adósságait nem fizetve vissza Bécsbe és Nagykanizsára ment, ahol újabb kölcsönöket szerzett és szintén nem fizette vissza. Az ellene indított nyomozás során ismertté váltak, hogy hogyan próbált pénzt szerezni, már itt is megjelent, hogy csalt ki jelentősebb pénzösszegeket Prohászka Adélnak és özv. Ábrahám Józsefné lányának tett házassági ígéreteivel. Több hónapos vizsgálati fogság után a tárgyaláson 5 év börtönbüntetést kért rá Tomassik királyi ügyész, azonban a törvényszék jócskán enyhítette ezt, a bíró döntése értelmében a vizsgálati fogságban eltöltött hat hónap elegendő büntetés a fiatalember számára.

magyar_ujsag_1874.jpg

Magyar Újság. 8. évfolyam, 48. szám. (1874. február 28.) 3. oldal

Korzinek Tivadar ezután műszerészként, géplakatosként és mechanikusként kereste a kenyerét. Elköltözik Horvátországba, ahol nagy változások történtek életében. Megnősült, elvette Knezovics Emmát (más fogházi iratok szerint Rozália) és egy gyermekük született. Azonkívül a pénz bűvöletébe esett, és pénzhamisításra adta a fejét a tehetségét. 1878-ban az ogulini Királyi Törvényszék 11 évi fegyházra ítélte pénzhamisítás büntette miatt. 1884-ben, miután letöltötte a büntetésének több mint felét, szabadon bocsátották. Korzinek ezután elhagyta Horvátországot és Zala vármegyében, Nagykanizsán, később Keszthelyen telepedett le. Bár elhagyta régi lakhelyét, ám ez nem jelentette azt, hogy felhagyott régi életével is. A Pesti Királyi Törvényszéki Fogház iratai szerint 1886. szeptember 9-én letartóztatta, a vád újra pénzhamisítás volt. Az ekkor 35 éves Korzinek haja már őszes volt, körszakállt és bajuszt viselt. Családi állapotában változás történt, a hivatalos papír szerint már özvegy volt. A budapesti törvényszék 1887. szeptember 5-én ötévi fegyházbüntetésre ítélte, a büntetés idejébe a vizsgálati fogság 5 hónapját is beleszámították. Így Korzinek Tivadar 1892. április 5-én szabadult a balassagyarmati fogházból. A korabeli újságok közül a Fővárosi Lapok adott hírt az 1887 májusában folyó bírósági tárgyalásról, viszonylag rövid terjedelemben.

fovarosi_lapok_1887_1.jpg

fovarosi_lapok_1887_2.jpg

Fővárosi Lapok. 24. évfolyam, 140. szám. (1887. május 22.) 1029. oldal

Korzinek Tivadar az ítéletet megfellebbezte, ám a Királyi Kúria 1887 decemberében az ítéletet helybenhagyta.

bphirlap_1887.jpg

Budapesti Hírlap. 7. évfolyam, 359. szám. (1887. december 29.) 7. oldal

Korzinek a fogházban tovább folytatta „feltalálói” munkásságát. Az Alföldi Iparlap olvasói 1889-ben arról értesülhettek, hogy van hazánkban egy olyan ember, aki tud aranyat csinálni, amire hosszú évek munkájával jutott el, ám ez az ember éppen fogházban ül pénzhamisítás vádjával. Ez illető – írni sem kell – Korzinek Tivadar. Az Sz. J. és R. M. monogrammal jelölt urak teljes mértékben hittek Korzinekben, pedig még egykori tanáruk, Bakay Nándor is próbálta velük megérteni a helyzetet, hogy „ne engedjék magukat misztikus lények és sejtelmek által szakmájuktól elterelni.”

alfoldi_iparlap_1889_1.jpg

alfoldi_iparlap_1889_2.jpg

alfoldi_iparlap_1889_3.jpg

alfoldi_iparlap_1889_4.jpg

Alföldi Iparlap. 8. évfolyam, 11. szám. (1889. március 12.) 2-6. oldal

Korzinek 1887-es letartóztatásakor utolsó lakhelyének Keszthelyt adta meg. Itt ismerkedett meg özv. Ring Istvánnéval (lánykori neve Kovács Anna), aki az Iskola utcában lakott ezidőtájt. (Az ő és házának története a keszthelyi Helikon városi séták 1890-es évekkel foglalkozó bűnügyi sétájának egyik története.) Korzinek kiszabadulása után folytatták közös életüket Keszthelyen, majd Soroksáron. Ténykedésükről hamarosan az újságolvasók is értesülhettek, 1895-ben özv. Ring Istvánné került a rendőrség látókörébe csalás bűntettének alapos gyanúja miatt. Párjáról, Korzinek Tivadarról a törvényszék feltételezte, hogy ő is bűnrészes, így ellene is elindult a vizsgálat.

pesti_hirlap_1895_1.jpg

pesti_hirlap_1895_2.jpg

Pesti Hírlap. 17. évfolyam, 82. szám. (1895. március 23.) 14. oldal

A vizsgálat eredményéről nincs tudomásunk, Korzinek és özv. Ring Istvánné az ügy után is folytatták közös életüket. 1896. szeptember 7-én bejegyezték a Budapesti Törvényszéken Korzinek műszövő iparüzletét, amelyet aztán a Központi Értesítő szeptember 27-én közzé is tett. Ám az üzlet nem mehetett jól, mert a következő években a korabeli újságokban gyakran jelent meg hír, hogy Korzinek ellen különféle végrehajtásokat rendeltek el, sőt egy 1902-es fogolyjegyzőkönyv értelmében okirathamisítás miatt 1898-ban Nagykanizsán 8 hónap börtönre ítélték a 47 éves Korzineket.

Közben 1897-ben Soroksáron özv. Ring Istvánné és Korzinek Tivadar – aki a nyilvántartások szerint özvegyember volt, összeházasodtak. Ám Korzinek a családi állapotával kapcsolatosan nem mondott igazat. Horvátországi felesége, Knezovics Emma ugyanis élt, és így a többszörösen elítélt pénzhamisító bigámiát követett el. Erre azonban csak 1902-ben derült fény.

Korzinek Tivadart bigámia és házasságszédelgés vádjával 1902. december 3-án délután 5 órakor tartóztatták le. Az ötvenes éveiben járó Korzinek a Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház törzskönyve szerint már kopasz volt, csípőfűzőt hordott, szeme szürke, ám a bajsza fekete volt. (Ezt egyébként festette.) Korzinek december 18-án szabadult déli 12 órakor, mert visszavonták ellene a vádat.

budapesti_hirlap_1902.jpg

Budapesti Hírlap. 22. évfolyam, 334. szám. (1902. december 5.) 8. oldal

Korzinek és második felesége (az egykori özv. Ring Istvánné) időközben Jászberénybe költözött és közös gyermekük született. Közben horvátországi felesége – az újságok szerint – mivel 19 éve nem élnek együtt, válókeresetet adott be Korzinek ellen. Ekkor Korzinek maga jelentkezett a rendőrségen. 1904. április 7-én egy évi börtönre ítélték kettős házasság vétségéért, amelyet a Budapesti Ítélőtábla és a Magyar Kúriánál is megfellebbezett, az utóbbi helyen az ítéletet 3 hónapra mérsékelték. A Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház irata szerint a három hónapot 1905. június 7. és szeptember 6. között letöltette. Az özv. Ring Istvánéval kötött házasságát érvénytelenítették, ám ők ketten ezután is együtt maradtak. A korabeli újságok még mindig rövid hírekben számoltak be a bűnügyekben sokoldalú Korzinek tetteiről.

az_ujsag_1904.jpg

Az Újság. 2. évfolyam, 99. szám. (1904. április 9.) 14. oldal

pesti_naplo_1905_1.jpg

pesti_naplo_1905_2.jpg

Pesti Napló. 1905. április 20. 14. oldal

Korzinek Tivadarnak igazi hírnevet hozott az 1906-os esztendő. Az országos sajtóban szinte nem volt olyan lap, amely nem foglalkozott az egykori pénzhamisító Kékszakállal. A korabeli újságokban megjelent cikkekben számtalan valós és vélt információ jelent meg, amelyekből próbálunk minél több tényt kiemelni a bőség zavara mellett.

Szászkeresztúron 1906 június 24-én este 7 órakor letartóztattak egy 55 éves férfit, aki a pesti Hírlap június 25-i cikke szerint „magas erőteljes, széles vállu ember. Uriasan öltözködik és rendkivül megnyerő elegáns megjelenése van. Arcszine piros, bajuszát feketére festi és két oldalt megmaradt tiszta fehér haja s fénylő kék szeme nagyon rokonszenvessé teszi.” (A Vasárnapi Újság – lásd a blogbejegyzés elején – egészen másként látta a férfit.) A neve pedig… Igen, attól fog kitől kérdeznénk meg. Az emberek többsége – például első felesége Knezovics Emma és második felesége özv. Ring Istvánné Kovács Anna Korzinek Tivadarnak ismerte, ám voltak olyanok, akik más néven. Volt olyan hölgy, aki dr. Pichner József nyugalmazott orvosként vélte felfedezni, mert hogy ilyen néven vette nőül 1904-ben Szegeden és volt, aki Kovács László vagy Lajos nyugalmazott erdészként. Ám több olyan hölgy is akadt, aki dr. Pap Bélaként ismerte, így csalva ki tőlük jelentős hozományt. Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház fogolytörzskönyve szerint három felesége volt Knezovics Rozália, Krizsán Ilona és özv. Heuter Ferencné személyében, ám az újságok öt feleségről írtak. A korabeli lapok nagy szenzációt szimatoltak a történetben, a Magyar Nemzet újságírója még az egyik Korzinek-feleséget is megszólaltatta.

pesti_hirlap_1906.jpg

Pesti Hírlap. 28. évfolyam, 173. szám. (1906. június 25.) 5. oldal

nepszava_1906.jpg

Népszava. 34. évfolyam, 149. szám. (1906. június 26.) 9. oldal

magyar_nemzet_1906_1.jpg

magyar_nemzet_1906_2.jpg

Magyar Nemzet. 25. évfolyam, 149. szám. (1906. június 26.) 4. oldal

1906 októberében az erzsébetvárosi törvényszék bűnösnek mondta ki kettősházasság és csalás bűntettében és öt év fegyházra ítélte. Második feleségét – özv. Ring Istvánnét – is elítélte, mivel bizonyíthatónak látták, hogy segédkezett a csalásokban. Ő hat havi börtönbüntetést kapott. A vádlottak megfellebbezték az ítéleteket.

az_ujsag_1906.jpg

Az Ujság. 4. évfolyam, 280. szám. (1906. október 12.) 8. oldal

Az újságok hamar elfeledték Korzinek Tivadart és az ügyeit. Más történetek és szenzációk töltötték be az újságok hasábjait. Ám a házasságszédelgő pénzhamisító Korzinek 1911 nyarán még egyszer visszatért a nyilvánosságba. Ekkor bontották le Keszthelyen özv. Ring Istvánné házát, ahol Korzinek Tivadar is élt egykor. A bontás során nagymennyiségű és a hírek szerint nagyon rossz minőségű ólomforintosokat találtak. Ez volt a házasságszédelgő-pénzhamisító Korzinek „hagyatéka”.

pesti_naplo_1911.jpg

Pesti Napló. 62. évfolyam, 162. szám. (1911. július 11.) 16. oldal

 

A felhasznált források a megjelölt újságokon kívül:

Fogolytörzskönyvek és -nyilvántartások (Hungaricana)

Korzsinek Tivadar - Budapesti királyi Törvényszéki Fogház iratai - 1874

Korzinek Tivadar - Pesti Királyi Törvényszéki Fogház iratai - 1888

Korzinek Tivadar - Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai - 1902

Korzinek Tivadar - Budapesti Királyi Országos Gyűjtőfogház iratai – 1905

Korzinek Tivadar - Budapesti Királyi Büntetőtörvényszéki Fogház iratai – 1906

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hirekanno.blog.hu/api/trackback/id/tr5914993402

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.