1928 tavaszán furcsa dolgok történtek Keszthelyen. Egy nap leforgása alatt ismeretlen tettes vagy tettesek betörtek az elemi fiúiskolába, a polgári leányiskolába, behatoltak a Gazdasági Akadémia igazgatói irodájába és megpróbáltak betörni a közjegyzői hivatalba. Ráadásul még a Festetics-kastélyban is illetéktelenek jártak, mert eltűnt Festetics II. Tasziló kabátja. Igaz, a fogason otthagytak egy kevésbé értékes kabátot, zsebében egy másik betörésből származó fülbevalóval.
A tettes kézre kerül – a szó szoros értelmében
A nyomozás nagy erőkkel indult és hogy sikerrel járjon, hírzárlatot rendeltek el, nem is hozták napvilágra az eseményeket. A keszthelyi betörések során néhány tárgy tűnt el az iskolákból, a Gazdasági Akadémia igazgatói irodájából egy tejellenőri igazolvány és egy gazdasági akadémiai bizonyítvány tűnt el. A leggazdagabb lista a Festetics-kastélyban készült: 4 aranyóra, 4 aranykarkötő és néhány briliánssal ékesített ékszer, összértékük több mint 2000 pengő volt. Sajnos a nyomozás rövid időn belül meg is torpant. Igazából az sem volt egyértelmű, hogy a betörések összefüggenek-e. Az ügy megoldása a véletlen és a szerencse kezében volt.
A budapesti Keleti-pályaudvar az 1920-as években
Krebs Zoltán szarvasi gazdálkodó 1928. július 6-án a Keleti pályaudvaron leszállt a vonatról. A Nagykörút felé vitte az útja, amikor egy ismerős alakot vett észre.
Krebs Zoltán „egyszerre csak futni kezdett és az előtt haladó férfit elkapta a gallérjánál fogva:
– Megvagy csirkefogó, végre elcsíptelek!
A nyakoncsípett férfi ijedten hökkent vissza, majd mellbevágta Krebset és el akart szaladni, de a gazdálkodó kemény markából nem tudott szabadulni. Közben nagy tömeg verődött össze és előkerült egy rendőr is.
–Elfogtam ezt a gazembert. – mondotta a rendőrnek a gazdálkodó – aki 30.000 leit sikkasztott tőlem.
Az Est. 1928. július 7. 6. oldal
A rendőr a szó szerint nyakon csípett férfit egyes sajtóorgánumok szerint a főkapitányságra, más adatok szerint a Keleti pályaudvar detektívirodájába vitte. A férfit Péterffy Jenőnek hívták és régi ismerőse volt már a nyomozóknak. (A hivatalos iratokban - például fegyencjegyzőkönyvek Péterffy alakban szerepel a családneve, ám az újságok többször is Péterfi formában írták le a nevét.)
„A legelegánsabb és legveszedelmesebb betörő”
Péterffy Jenő egy erdélyi főnemesi család sarjaként nevezte magát, ám ez korántsem volt így. 1898. december 28-án született a Bars vármegyei Tajnasáriban (Ez a falu ma Szlovákiában található, Tajna-Sárovce néven.) A fegyenctörzskönyvek bejegyzései szerint a magyaron kívül csehül, oroszul és németül beszélt. Foglalkozásaként magántisztviselő és gazdatiszt szerepel az iratokban. Kinézetre átlagosnak volt mondható, különös ismertetőjele a „fején homlok felett srapnell vágás helye” volt. Az 1920-években elkövetett bűnügyei idején édesapja már nem élt, csak az édesanyja, Kiss Berta. családi állapota elvált, volt felesége neve az 1932-es fegyencjegyzőkönyvben olvasható: Kovács Margit. Vallása római katolikus és vagyontalannak mondta magát.
Az ifjú Péterffy Jenő először életcéljául a katonai pályát választotta. 1916-ban, 18 évesen került szembe először a törvénnyel. A Debreceni Honvédségi Törvényszék önkéntes eltávozás miatt 2 hónap fogházra ítélte. Hat évvel később újra önkéntesen távozott, amelyet ugyanez a törvényszék már 2 hónap szigorított fogházzal „jutalmazott.” Ezek után véget ért Péterffy ígéretesnek nem mondható katonai karrierje. Újabb hivatást választott magának – Shakespeare-rel szólva: „Úgy döntöttem, gazember leszek.” mottóval szélhámos, sikkasztó és betörő lett.
Újság-előfizetés – kérdőjelekkel
1926-ban Péterffy Jenő már az újságok címoldalaira került. Kiderült ugyanis, hogy eléggé kreatív módon jutott pénzhez: Budapesten több tucatnyi embert keresett meg, akiket rábírt – néhányukat zsarolással -, hogy fizessenek elő a Rendőrségi Szemle című újságra. 84 esetben sikerrel járt, ennyien fizették ki az éves előfizetést az lapra. Apró szépséghiba: a Rendőrségi Szemle már másfél évvel előtte megszűnt. A nyomozás kiderítette, hogy A magyar tűzoltók évkönyvére is ily módon gyűjtött előfizetőket – a saját számlájára. A Budapesti Királyi Büntető Törvényszék 1926. szeptember 10-én hozott ítéletében 1 év és 62 napi börtönre ítélte. Péterffy Jenő 1927. június 15-én szabadult – és folytatta addigi életét.
Kastélyrablások – még több kérdőjellel
Az 1928. júliusában elfogott Péterffy Jenő kisebb bűnügyeket is elkövetett. Krebs Zoltán szarvasi gazdálkodó például azzal bízta meg, hogy Nagyváradról hozza át neki az ott, egy bankban elhelyezett 30 ezer lejnyi pénzét. Péterffy – állítólagos erdélyi származásra hivatkozva – vállalta az utat. Krebs a szükséges iratokat átadta Péterffynek, aki Nagyváradon fel is vette az összeget. Ám ezt már nem adta oda Krebsnek, hanem a maga céljaira használta.
Amikor Péterffy Jenőt elfogták, egy még nagyobb szabású bűnügyről tett vallomást. Elmondta a detektíveknek, hogy az akkor Csehszlovákiához tartozó Felvidéken, valamint Magyarországon számos kastélyt kirabolt, és ezekről a helyekről több értékes tárgyat eltulajdonított. A detektívek szorgalmasan jegyezték az újabb és újabb kastélyok neveit, majd ellenőrizték az adatokat. Nagy meglepetésre azonban Csehszlovákiából az ottani rendőröktől olyan információkat kaptak, hogy semmiféle rablás nem történt a vallomásban szereplő Orczy-kastélyban, vagy a Coburg hercegek kastélyában. A vallomásban említett magyarországi kastélyok nagy részében sem történt semmiféle bűncselekmény. Péterffy említette a keszthelyi Festetics-kastélyt is, így a detektívek ennek a nyomnak is utánanéztek, bár az előzményeket ismerve, itt sem reméltek eredményt. Azonban a keszthelyi betörés igaznak bizonyult, Péterffy több helyre is betört, köztük volt a Festeticsek hercegi kastélya.
A keszthelyi Festetics család kastélya - egykori képeslapon
Mi történt valójában?
Péterffy Jenőt letartóztatása után Keszthelyre kísérték, ahol nagy erőkkel őrizték. A úri betörő – ahogy a sajtó nevezte – elmondta, hogy egyszerűen besétált a kastélyba és onnan néhány ékszert, valamint Festetics II. Tasziló egyik értékes kabátját vitte el. (A hercegi kabát helyett a sajátját hagyta ott, a zsebében felejtett fülbevalóval együtt.) A házkutatás során Péterffy lakásában megtalálták a keszthelyi Gazdasági Akadémia igazgatói irodájából ellopott tejellenőri bizonyítvány, valamint a szintén ellopott gazdasági akadémiai bizonyítványt, amit Péterffy a saját nevére állított ki – 1923. évi dátummal és jeles eredménnyel – és aláhamisította Sztankovits igazgató úr aláírását is.
Hogy miért vallotta be Péterffy az el nem követett kastélyrablásokat, arra nem adott választ a nyomozóknak. A bíróság végül a martonvásári Dreher-kastély, a keszthelyi Festetics-kastély és a keszthelyi Gazdasági Akadémia épületének és Andaházy Kasnya Béla budapesti villája kirablása miatt emelt vádat Péterffy Jenő ellen.
Az Andaházy Béla villájának kirablásának ügye felvett egy kérdés: A festőművész azt jelentette, hogy 1928. július 10-én törtek be az Ostrom utcai villájában, viszont Péterffy Jenőt már július 6-án a rendőrök kezére került. Mindenesetre ezzel a rablással is megvádoltak és ezért is elítélték Péterffyt. (Magyarázata egy lenne: az elfogás után elengedték, majd újra elfogták, ami viszont életszerűtlen, hiszen az első vallomásában nagy értékű rablássorozatról számolt be a detektíveknek.)
A bírósági tárgyalásra 1929 nyarán került sor. Péterffy Jenőt kényszerzubbonyba hozták a bíróság épületébe, ám később ezt levették róla. A tárgyaláson sem derült ki, hogy miért vallotta Péterffy magát bűnösebbnek, mint amilyen valójában volt. Bűntársa Luria Ödön budapesti fodrász volt, akit orgazdasággal vádoltak meg. Luria azt vallotta, hogy ő nem tudott arról, hogy az általa értékesített ékszerek bűncselekményből származtak.
„A törvényszék kihallgatta a tanuként beidézett sértetteket, majd bűnösnek mondta ki Péterffy Jenőt hat rendbeli lopás büntettében és egy rendbeli okirathamisitás büntettében, uttóbbiban azért mert hamis gazdasági akadémiai bizonyitványt készitett. A biróság Péterffyt két évi és 4 hónapi fegyházra itélte, amelyből egy évet kitöltöttnek vett. Luria Ödönt bűnösnek mondták ki orgazdaság büntettében, ezért őt a törvényszék 8 hónapi börtönre itélte, amelyből 5 hónap és 3 hét van kitöltve.”
Kis Újság. 1929. augusztus 3. 4. oldal
A Festetics-kastélyból eltulajdonított hercegi kabátot és az ékszereket nem találták meg a házkutatás során, nem kerültek elő a továbbiakban sem.
Péterffy Jenő későbbi bűnös karrierje
A börtönbüntetések egyik célja, hogy a az elítélteket visszavezessék a társadalomba, elősegítve, hogy ezentúl ne kövessenek el ezek az emberek bűncselekményt. Péterffy Jenő esetében ezek a büntetések nem értek célt. A keszthelyi kastélyban történt betörésért is kapott büntetése után 1931. március 18-án szabadult. 1932 elején a fővárosban és a környékén több betörés történt, amelyeket a nyomozók szerint egy ember követhette el. Amikor letartóztatták Péterffy Jenőt, aki éppen toloncházban volt, ugyanis a régi ítéletével együtt járt, hogy nem mehetett Budapestre. A rendőrségen Péterffy beismerte, hogy
„többek között ő tört be kétszer is Vértessy kabinetirodai főnök lakásába, vitéz Koronghy műépítészhez, a Rákócziánumba, a Márvány-utcai iskolába és még sok budai és városligeti villába.”
Új Nemzedék. 1932. március 4. 4. oldal
A Budapesti Büntetőtörvényszék 1932. május 19-én Péterffy Jenőt lopás bűntette miatt két év hat hónap fegyházra ítélte. Péterffy 1934. október 14-én szabadult és elhagyta Budapestet. Ám ez nem azt jelenti, hogy békés polgári életet kezdett el élni.
1935-t írunk. A Miskolcon, a vármegyeházban és a város környékén különös dolgok történtek, amelyekhez köze volt Péterffy Jenőnek. Mivel a betörések egy része a báli szezonban történt, Péterffy frakkban ment betörni, hogy utána a bálba visszamenve alibit biztosítson magának.
„A miskolci vármegyeházán történt betörés nyomozásában érdekes fordulat állott be. (…) Péterfi Jenő neve már a nyomozás elején felmerült, de csak később sikerült olyan adatokat beszerezni, amelyek miatt gyanuba került. (…) A budapesti rendőrkapitányság előterjesztésére most a budapesti ügyészség elrendelte országos körözését.”
Reggeli Hírlap. 1935. április 9. 5. oldal
A rendőrség 1935 júliusában majdnem sikerrel járt. Budapesten letartóztattak két betörőt, Fenyvesi Ferencet és Takács Károlyt, akik az újságok által „betörőkirálynak” nevezett Péterffy Jenővel dolgoztak együtt. Pár percen múllott csak, hogy Péterffyt is a helyszínen elfogják. Péterffy az együtt lopott 2000 pengővel lépett meg. Ezután valóságos hajtóvadászatot indítottak ellene, ám Péterffy át tudott jutni Csehszlovákiába. Aztán hazatért és vakmerő módon a váci járásbíróság pénztárát fosztotta ki szeptember 22-ről 23-ra virradó éjszaka.
” A csendőrség reméli, hogy kézrekerül, mert az ország valamennyi csendőr- és rendőrállomása megkapta sokszorosított fényképét.”
Az Est. 1935. szeptember 26. 13. oldal
Péterffy Jenő további sorsáról egyelőre nem áll rendelkezésre információ.
A felhasznált irodalom:
A toloncházban került meg egy hirhedt lakásfosztogató. Új Nemzedék. 1932. március 4. 4. oldal
A vármegyei betörő nyomában. Reggeli Hírlap. 1935. április 9. 5. oldal
Állitólagos rendőri és detektiv lapokra zsarolnak előfizetéseket és hirdetéseket áldetektivek. Friss Újság. 1926. június 13. 5. oldal
Andaházy Kasnya Béla festőművész bejelentette… Főváros Közlöny. 1928. augusztus 17. 2162. oldal
Betörő lett a főhadnagyból. Keszthelyi Hírek. 1928. július 22. 2. oldal
Elfogták a magyar kastélyok betörőjét. Az Est. 1928. július 7. 6. oldal
Frakkos betörő. Erdélyi Lapok. 1935. április 9. 8. oldal
Kényszerzubbonyban vezették birái elé a vidéki kastélyok fosztogatóit. Kis Újság. 1929. augusztus 3. 4. oldal
Kézre került a keszthelyi uri betörő. Friss Újság. 1928. július 17. 7. oldal
Kifosztották a váci járásbiróság pénztárát. Az Est. 1935. szeptember 26. 13. oldal
Péterffy Jenő 1926-os fegyencjegyzőkönyve: https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/12659/view/?bbox=470%2C-1770%2C4309%2C-69
Péterffy Jenő 1928-as fegyencjegyzőkönyve: https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/65793/view/?bbox=160%2C-2395%2C5590%2C11
Péterffy Jenő 1932-es fegyencjegyzőkönyve: https://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Fogoly/66509/view/?bbox=1248%2C-2107%2C7705%2C755
Társait is meglopta a budapesti betörőkirály. ellenzék. 1935. július 17. 8. oldal
A képek forrásai:
A kiemelt kép: Festetics II. Tasziló kabátban (a rajz jobb oldalon) – A legelső magyar sportszmen halála. Az Est. 1933. május 6. 11. oldal
- kép: A Keleti-pályaudvar – FORTEPAN / Pesti Brúnó
- kép: A keszthelyi Festetics-kastély – Iski Szilvia képeslap- és fényképgyűjteménye
