2021-ben a keszthelyi Helikon Kastély ismét kínál városi kultúrtörténeti sétákat a régi hírek szerelmeseinek. Ebben az évben a Csak hölgyeket érdekelhet?! címmel a boldog békeidők Keszthelye elevenedik meg, amelyre női szemmel tekintünk, az Egy csendes fürdőváros bűnös titkai című séta az 1910-es évek keszthelyi fekete történeteiből mutat be tíz  történetet, a Múlt századok ragályos nyavalyái című séta pedig a 19-20. század fordulójának keszthelyi és környékbeli járványairól szól. (Részletes információ a www.helikonkastely.hu oldalon olvasható.)

A blog már több olyan bejegyzést is közölt, amely a városi kultúrtörténeti sétákhoz kapcsolódik, ez a bejegyzés is olyan lesz. Nemrég egy kedves baráti csoport vett részt egy bűnügyi városi sétán, ahol többek között tragikus gyerektörténetek is elhangoztak. A történetek illusztrációja az alábbi kép volt, ahol két kisbaba éppen cumisüvegből - avagy, ahogy akkoriban nevezték: szopóüvegből - evett.

A kép forrása: Pinterest

A kép tündéri, ám a múlt századi cumisüveg kapcsán a betegség és a halál témája is előkerült. Akkor ígéretet tettem arra, hogy a blogon részletesebben lesz szó erről. Kedves Tünde, Edina, Magdi, Éva, Ági, Vera, Judit, Anikó és Anita - jöjjön néhány fejezet a cumisüveg - azaz a szopóüveg - történetéből. Nekik és minden kedves érdeklődőnek jó időtöltést kívánok a múltban!

A korabeli újságok az Arcanum Digitális Tudománytárban olvashatók. 

Május utolsó vasárnapján pár évtizede hivatalosan is nemzetközi gyereknapot ünnepeljük. Itt a blogon számos, a 19. és 20. századból származó, híres és névtelen fényképészek által gyerekekről készült fotókkal kívánunk a ma gyerekeinek a legjobbat az életükben.

"Ez az év is jól végződik!" - híres színészek meséltek szilveszteri élményeikről 1953 decemberében a Béke és Szabadság című lapnak. Egy olyan év végén, amely úgy tűnt, reményekkel teli időszak nyitánya lehet. A színészek nevei pedig ma is jól csengnek, akkoriban pedig - nem túlzás ezt írni, valódi sztárok voltak, ma pedig joggal mondhatjuk, hogy igazi művészek. Fónay Márta, Feleki Kamill, Bilicsi Tivadar, Rátonyi Róbert, Alfonzó, Kazal László, a Hacsek és Sajó történeteket eljátszó Komlós Vilmos és Herczeg Jenő, valamint Gózon Gyula és Latabár Kálmán anekdotái felidézik hajdani szilveszterek örömteli hangultát.

A régi hétköznapok híreit bemutató blog pedig ezekkel a történetekkel kíván minden olvasójának boldog és reményteljes új évet egészségben és derűben egyaránt!

A bejegyzéshez - mit oly sokszor - most is az Arcanum Digitális Tudománytárat lapoztuk fel.

Szilveszteri hangulat 1929-ben (Színházi Élet. 1929. december)

Ez a karácsony nem olyan mint, amilyen a többi volt. Ezért érdemes belelapoznunk a múlt évtizedek újságjaiba, hogy felidézhessük, milyen volt hajdanán. Ezúttal a Ludas Matyi címlapjai, karikatúrái idézik fel ezt a világot, ezzel köszöntve karácsony alkalmából a régi hírek szerelmeseit. Midenkinek boldog karácsonyi ünnepeket! 

Ludas Matyi. 1981. december 17. 1. oldal

Nem olyan rég egy kedves nyugdíjas csoport, a Danubius szállodák nyugdíjasai vettek részt az egyik városi sétánkon, amely már egy kis ízelítőt kínált a keszthelyi Helikon Kastély jövő évi egyik sétájából. A téma stílszerűen a vendéglátás volt, a kor pedig, amelyet felidéztünk, a boldog békeidőké. A séta során többek között konyhanyelven is beszéltünk és ehhez Dobos C. József egykori szakácskönyvét használtuk. Mint olyan sok sétán, most is számtalan jó kérdés merült fel, ám volt egy, amire akkor nem volt válasz, vagyis mit jelent Dobos C. József nevében a C betű.

Ez a bejegyzés ennek jár most utána, és annak is, hogy régen, Dobos C. József idejében milyen volt a fogadtatása az általa feltalált Dobos-tortának és mi a titka ennek a cukrászati remekműnek - főleg, ha jól csinálják.

Akik szeretnének még más, a városi séták által inspirált bejegyzést olvasni, azoknak ajánljuk az Egy nagybevásárlás a boldog békeidőkben címűt éppúgy, mint a sóval, tejfellel és arzénnal ízesített uborkasalátákat, a 20. század eleji mennyiségtani érettségi írásbeli feladatokat, az egykori automobilok-csodákat, a Nagy Háború szomorú humorát és Clara Agnelli viharos házasságait, Fenék gyors lábú lányait: Csipkerózsikát és Aranygyöngyöt és a Gundel-konyha néhány érdekes receptjét, egy bűnügy, Amikor összekötözött lepedők lógtak ki a grófi palota ablakából címűt. és az 1920-as évek kozmetika egyik csodája, a Sugárzó szépségek - a rádium a kozmetikai szerekben anno.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár,  valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár-Országos Széchényi Könyvtár - www.mek.oszk.hu  - segítségével  jött létre.

Dobos C. József (1847-1924)

A keszthelyi Helikoni városi séták 2020-as programjában nagy érdeklődés kísérte a "Bevásárlás alkalmával tessék jól vigyázni!" című sétát, amelyen egy képzeletbeli nagybevásárlásra indultunk. Korabeli reklámok, fényképek és képeslapok segítségével elevenedett meg a 19-20. század forduló keszthelyi belvárosa, ahol a kereskedők kínálták árujaikat. A városi séták esetében nem először fordul elő, hogy a séta után a blogon egy külön bejegyzés foglalkozik a sétán elhangzottakkal. Most is erre kerül sor, egyrészt felidézzük a korbeli kínálatot, másrészt az elhangzottakhoz szeretnénk némi kiegészítést adni. Négy témát érintünk. Elsőként a gyógyszerek világába tekintünk bele, az aspirin és társait megismerve. Majd a női divat kapcsán a fürdőruhák megvásárlása után a keszthelyi fürdőszabályzatba olvashatunk bele. Ezt követi az egyik kereskedő, ifjabb Helbek József története. A végén - nyár lévén - a fagylaltkészítés titkai tárulnak fel egy olyan korból, ahol még csak jégszekrények vannak.

Akik szeretnének még más, a városi séták által inspirált bejegyzést olvasni, azoknak ajánljuk a Ilyenek voltak a sóval, tejfellel és arzénnal ízesített uborkasalátákat, a 20. század eleji mennyiségtani érettségi írásbeli feladatokat, az egykori automobilok-csodákat, a Nagy Háború szomorú humorát és Clara Agnelli viharos házasságait, Fenék gyors lábú lányait: Csipkerózsikát és Aranygyöngyöt és a Gundel-konyha néhány érdekes receptjét, egy bűnügy, Amikor összekötözött lepedők lógtak ki a grófi palota ablakából címűt. és az 1920-as évek kozmetika egyik csodája, a Sugárzó szépségek - a rádium a kozmetikai szerekben anno.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár, a keszthelyi Helikon Kastély könyvtárában található korabeli kiadványok (helyi újságok és Sági János és Bontz József könyve), valamint a Magyar Elektronikus Könyvtár-Országos Széchényi Könyvtár - www.mek.oszk.hu  - segítségével  jött létre.

Keszthely, Kossuth Lajos utca  - az egykori belváros korzó, a város kereskedelmi központja (képeslap)

A keszthelyi Helikoni városi séták egyik programjában, a Grand Tour, avagy Nagy Utazás vasparipán, aerosztáton, gőzösön és batáron című múzeumi séta egyik fontos témája a múlt századok női szépségideálja volt. A sétához kapcsolódóan most a múlt század 20-as, 30-as évek reklámjai alapján az erősen radioaktív rádium szerepét nézzük meg a kozmetikai csodaszerek között, azt, hogy mit is kínáltak a hölgyeknek a szépség és egészség jegyében.

Akik szeretnének még más, a városi séták által inspirált bejegyzést olvasni, azoknak ajánljuk a Ilyenek voltak a sóval, tejfellel és arzénnal ízesített uborkasalátákat, a 20. század eleji mennyiségtani érettségi írásbeli feladatokat, az egykori automobilok-csodákat, a Nagy Háború szomorú humorát és Clara Agnelli viharos házasságait, Fenék gyors lábú lányait: Csipkerózsikát és Aranygyöngyöt és a Gundel-konyha néhány érdekes receptjét és egy bűnügy, Amikor összekötözött lepedők lógtak ki a grófi palota ablakából címűt. 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár közreműködésével jött létre.

Keménykalap és krumpliorr, Pom Pom meséi, Mirr-Murr, a kandúr, Pintyőke, cirkusz, világszám, Vakáció a halott utcában, Gombóc Artúr, Süsü, a sárkány és folytathatnám. Köszönöm Csukás István a gyerekkorom azon részét, amelyben elmerülhettem a csodálatos mesevilágában, ahol megkaptam az olvasás örömét és azt, hogy mennyire szép is az a világ, amit Öntől kaptam, kaptunk, mert nem én voltam, vagyok az egyedüli, aki köszöni, hogy olvashattam és megérthettem a sorait.

A régi újságlapokat virtuálisan lapozgatva a Keménykalap és krumpliorr című Csukás István-regény megfilmesítésének története elevenedik meg a bejegyzésben, amihez most is az Arcanum Digitális Tudománytár nyújtott segítséget.

Csukás István 1986-ban (Csukás István Wikipédia-oldala)

Az 1840-es évek mozgalmas időszak volt a magyar történelemben. (Nem mintha más évtizedek unalmasnak voltak mondhatók hazánk történelmében.) Most ezeket az éveket a divat, a fársang és a báli időszak felől ismerhetjük meg - korabeli divattudósítások és báli öltözékek adnak képet az 1843-1847 közötti évekről - a teljesség igénye nélkül a Regélő - Pesti Divatlap és a Honderü folyóiratok segítségével.

A bejegyzés a Hírek anno... és az Arcanum Digitális Tudománytár együttműködésében készült.

Így, 2019 utolsó hónapjaiban a Star Wars-univerzum rajongói - ezek közé tartozik a múlt századok hétköznapjait bemutató blog bloggere is, izgatottan nézi, várja az újabb filmeket, legyen az az első élőszereplős Star Wars-sorozat, ahol egy - és most nincs itt a spoiler ideje - szóval egy aranyos cukorborsó - hívjuk így -, és egy rezzenéstelen arcú fejvadász különös kalandjairól, vagy éppen a Skywalkerek lezáró történetéről legyen szó. E messzi, messzi galaxisok iránti rajongás még az 1980-as évek úttörőit is megfertőzte - köztük a sorok íróját is. Ezért most a múlt századi úttörő élet jeles lapjának, a Pajtás oldalait lapozgatva idézzük fel a múltat, amely lassan fényévekre van tőlünk. Az első (ami tudjuk, hogy a negyedik) Star Wars-filmről, A csillagok háborújáról alig jelent meg említés a lapban, ám A Birodalom visszavág című 2. rész (jó, az 5.) már nagy vihart kavart. Kritikus bácsi megírta a véleményét, és ez az akkori úttörőknek - köztük a Luke Skywalker-őrsnek - egyáltalán nem tetszett. A vitáról egy háromrészes sorozat jelent meg 1982 tavaszán, amit érdekes most, 37 év után is érdemes elolvasni.

(Sajnos, néhány lap alja el lett vágva, így vannak sorok, amelyek nem olvashatóak végig.)

A Pajtás című újság az Arcanum Digitális Tudománytárban található meg.

Luke Skywalker a Pajtásban

"Szerintem a levélírókat nemcsak a film nyűgözte le, hanem a főszereplő, Mark Hamill is."

(Olvasói vélemény. Pajtás. 1982. május 20. 12. oldal)